16. fejezet Perfect

*2 hét múlva*

Harry elutazásával, immár muszáj volt visszamennem a suliba. A tavaszi szünet is régen lejárt, és rengeteg beadandó, illetve dolgozat, na meg pótlás vár rám. A sok interjú, habár nagyon jó volt, mégis fárasztó. nem tudom elhinni, Harry-ék, hogy bírtak ezzel azonosulni.

A suli semmit nem változott. Az elkényeztetett gazdag lányok már kora reggel a helyükön ültek, és pletykáltak a legújabb divatról, fiúkról, vagy éppen kiröhögték társaikat ruházatuk miatt. Most én lettem a célpont.

- Hé, Emily! A rivaldafényben nem mutatták meg, hogyan kéne öltözködnöd? Ez a szoknya egy hete kiment a divatból, és a hajad is borzasztó! Mikor voltál legutóbb fodrásznál? És egy kis smink sem ártana az arcodra. Borzasztóan nézel ki ma, nem is értem, Harry Styles mit eszik rajtad! – fejezte be Sandra kedvenc tevékenységét, az emberek szapulását.

- Nem érdekel, milyen szitkokkal szóród tele a testemet. De az, hogy a Harry-vel való kapcsolatomba beleszólsz, az igen. Ő és én szeretjük egymást, és sosem fog olyan lányba beleszeretni, mint amilyen te vagy! Harry nem szereti a mű lányokat! – vágtam vissza, Sandra feje pedig elkezdett vörösödni, és felüvöltött, mire az egész iskola ránk figyelt. Szerencsémre a legjobb barátnőm, Midnight a segítségemre sietett, és elhúzott onnan. Odavezetett Libbyhez és Noor-hoz, a négyesünk másik két tagjához, majd egy sikítások közepette vontuk egymást egy hatalmas ölelésbe.

- Na mesélj, Csajszi! Milyen a Tökéletesség az ágyban?

- Midnight! – szólt rá Noor.

- Bocsi, bocsi, de nagyon érdekel! – mentegetőzött.

- Téged mindig csak AZ érdekel! – fortyogott Noor.

- Hé, lányok, engedjétek hadd meséljen a legújabb szupersztár barátnő! – Libby izgatottan kezdett el figyelni. és minden szavamat itta. Na, igen, ő közülünk rajtam kívül a legromantikusabb alkat. Imádja az ilyen sztorikat, és ő maga is ír egyet, bár sajnos őt még nem találta el Cupido nyila.

Az óra előtt pár alsóbb- illetve felsőbb éves észrevett és autogramot kért, meg fotót, amit nem igazán értettem, de nem zavartam el őket. Némelyikük kérdezett Harryről, de a legtöbben csak dicsértek és gratuláltak.

- Miss Ross, ha befejezte végre a sztárságot, talán befáradhatna órára! Így is sok lemaradást kell bepótolnia! – az egyetlen tanár, aki utál az az ének tanárom, Mr. Potter. milyen ironikus... Fogalmam sincs, mit kéne énekből bepótolnom, de ő bármit kitalál, hogy engem szívathasson. Persze, a kedvence Sandra. Hozzá kell tennem, szegénynek semmi hangja sincs, de mivel gazdag, mindenből a legjobb jár neki. Még külön WC - ülőkéje és WC - papírja is van, amiről az iskola gondoskodik.

- A feladata következő órára egy dal megírása. kottával, zenéval, mindennel együtt. Figyelni fogom, mennyire önállóan lett véghezvíve a feladat. Az órának vége, mehetnek! – és ebben a pillanatban megszólalt a csengő.

- Hogy vagy, Baby? – kérdezte Harry a telefonban.

- Hiányzol! – tértem ki a kérdésére adott válasz alól.

- Te is nekem, Angyalom. Minden rendben veled? Bántott valaki? – aggodalmaskodott.

- Nem, csak van egy lány, aki mindenkit piszkál, és ma engem szemelt ki. Nem is az a baj, hogy a ruhámat, illetve a hajamt szapulta, hanem az, hogy a veled való kapcsolatomba is beleszólt. És tudom, hogy igaza van. – kezdtem el könnyezni.

- Mit mondott? – komorult el.

- Hogy rám férne egy kis smink, a szoknyám kiment egy hete a divatból és a hajam is csúnya, és hogy nem érti, mi tetszik neked rajtam- szipogtam végig.

- Emily, te vagy a leggyönyörűbb lány, akit valaha láttam.

- De mi tetszik need bennem? mert vannak sokkal szebb lányok nálam és...

- A belsőd. A szemed, a hangod, a tehetséged, a mosolyod, a tested, mindent imádok rajtad. Ja és az ajakaid. Azokat szeretem a legjobban. Na, meg azok a cicik...

- Harry!

- Ahh, nem fogom kibírni nélküled ennyi ideig. És még egy kép sincs nálam, amin csodálhatlak. Nem küldenél?

- De, küldök! De most le kell tennem, szeretlek!

- Én is szeretlek! Várom a képeket!

Abban a pillanatban még jobban tetszeni akartam neki. Mindenféle szexis képet küldtem neki magamról, melltartóban és bugyiban, vagy szexi pizsamában.

Ugye tudod, hogy most felizgattál? Áll a farkam tőled! <3

Küldte üzenetben, mellé pedig csatolt egy félmeztelen képet, amitől nekem kezdett mocskos lenni a fantáziám. 

15. fejezet One Thing

Ajtócsapódásra ébredtem. Kinyitottam szemeimet, és vártam, hátha valaki belép az ajtón, és ledől mellém. Várakozásom megérte, hiszen egy kócos hajzuhatag kukucskált be a szobába. Miután észrevette ébren vagyok, becsukta az ajtót és gyors léptekkel, -nem törődve a rajta levő holmikkal, -bedőlt az ágyba, és karjaiba zárt. Haragudtam rá, hiszen megint egyedül hagyott, de közben örültem, hisz a rajongók nem tudták teletömni a fejét mindenféle hülyeséggel. - Merre voltál? - kérdeztem, és ajkaira hintettem egy csókot.
- Nagyon sajnálom, Kincsem! – simogatta kezével arcomat.
- Semmi baj! Ha nem szeretnéd, nem mondd el. Örülök, hogy itt vagy! – pusziltam meg, majd szemeimet lecsuktam. Ő pedig szorosan átkarolt.

Reggel halk horkolásra keltem, és aranyos csiklandozásokra, miképp barátom haja arcomon pihen.
Olyan csodálatosan néz ki. Szempillái megrebegnek, ajakain mosoly ül. Biztos szépet álmodik. Testéről félig lelóg a takaró, így szabaddá válik tökéletes háta és feneke, amit egy boxer takar. Mikor vette le ruháit?
Egy nagyobb sóhaj keretében kinyitotta szemeit, és egy rövid csókkal köszöntött, így azonnal fölém kerekedett.
- Felébresztettelek? – söpörtem ki arcból haját.
- Nem szeretem, ha néznek alvás közben. Szóval, igen!
- Sajnálom!
- Az, hogy ilyen gyönyörűséget láthatok meg minden reggel először, felér minden zavaró tényezővel – csókolt meg.


Az étkezőben ültünk, és eszegettük Harry csodakezei által készített melegszendvicsket. Egymással szemben ültünk és csak egymás tekintetét néztük. Néha az asztalon keresztül megfogta a kezemet, mintha egy randin lennénk. Ujjaival cirógatta kézfejemet, és szájával puszikat küldött. Az ilyen pillanatokban mindig eszembe jut, mennyire is utált engem a legelején. Hányszor üvöltötte le a fejem, és hányszor kívánt elküldeni engem melegebb éghajlatra. De mikor először szerelmet vallott, vagy felkért a dalának befejezésére, akkor meg majd elolvadtam.
- Min gondolkozol, Szépségem? – térít észhez barátom hangja.
- Semmin, csak rajtunk. A kapcsolatunk kezdetéről.
- Ma el szeretnélek vinni moziba. És ígérem, egy fan sem állhat közénk, nem csinálok velük képet, csak veled fogom tölteni ezt a napot. Főleg, hogy 2 hét múlva indulunk turnézni – fejezte be, a szemeim pedig majd kiestek helyükről.
- Hogy mi? – kérdeztem döbbenten. Nem tudtam felfogni, hogy nem mondat el előbb. – Mikor akartad ezt elmondani nekem? Mióta tudod? – faggattam.
- Emily, figyelj, ez nem nagy ügy. Tartani fogjuk a kapcsolatot majd, ígérem. Amúgy is számíthattál rá. Ausztráliában kezdünk mellesleg. De majd megoldjuk valahogy, mindent megoldunk, csak kérlek ne sírj! – futott oda hozzám és átölelt hatalmas karjaival.

Ez a rész most csak ennyi, és nem is annyira izgalmas, de a Harry megcsalós drámák után egy nyugisabbat akartam most írni. Remélem elnyeri tetszéseteket, hétvégén jön a következő rész! :*

Timi <3

14. fejezet Clouds

Harry ma velem töltötte az éjszakát. Nem csináltunk semmit, csak egymás karjaiban feküdtünk és apró csókokat loptunk egymástól. Egész este nem győzött bocsánatot kérni, de megnyugtattam, már rég megbocsátottam neki. 

A mai nap elmentünk a beígért mozira, ahol egy kisebb vita árán sikerült megegyeznünk egy filmen, és Harry választása nyert, hiszen a kiskutya szemeinek ki tudna ellenállni? Így tehát beültünk egy akció filmre, ami se nem romantikus, se nem volt izgalmas, és ráadásul szerintem el is aluhattam rajta, hiszen már csak a végén eszméltem fel.
- Nem tetszett? – kérdezte Harry és bűntudattól terhes szemeit rám vezette.
- Nem igazán, de veled lehettem és ennél nincs fontosabb. Köszönöm! – hajoltam egy csókért, de a mellettünk ülő emberek krákogásukkal adták tudtunkra, hogy ki szeretnének menni, mivel a film véget ért. Bosszúsan keltünk fel a helyünkről, majd Harry megfogta a kezemet és maga után húzott. Kiérve a moziból hangosan megkordult a gyomrom, amin barátom jót kacagott.
-Csak nem éhes vagy? – suttogta a fülembe, majd beleharapott. Lélegzetem elakadt, így csak bólintani tudtam. Hirtelen álltam lábujjhegyre, hogy elérjem ajkait, de csókunk megint nem tudott beteljesedni, hiszen valaki megzavart minket. Harry morogva húzódott el tőlem, és tekintetét a mellettünk álló lány seregre vezette, kiknek kezében telefon volt, és kezük-lábuk remegett attól, hogy egy plázában találták kedvencüket.
- Harry, Harry csinálhatunk egy képet? – kérdezte egy fekete hajú lány. Harry beharapott ajkaival tekintett irányomba, majd nagyot sóhajtva csak ennyit mondott:
- Persze! – mosolygott, és a lányok úgy furakodtak még közelebb hozzá.
- Bébi! Én addig én elmegyek leülök valahova enni, rendben? Kérsz te is valamit? – néztem fel rá. Bólintott, majd egy puszit nyomott az arcomra, és elengedett. Csalódottan mentem az egyik gyorsétteremhez, és rendeltem két menüt elvitelre, hiszen nem szándékoztam ennél is több időt eltölteni Nélküle, úgy, hogy a fanok telebeszélhetik a fejét. Siettem vissza arra a helyre, ahol az előbb otthagytam, de Harry már nem volt ott. És a lányok sem. Tárcsáztam Szerelmem számát, aki hamar fel is vette. 

- Baba, merre vagy? – kérdeztem.
- Öhm... Figyelj Emily!..
- Harry, tedd le, ne foglalkozz már azzal a picsával! – hallottam meg egy másik lány hangját.
- Emily, le kell tennem! Sajn...- tette le be sem fejezve mondatát. Naívan hagytam neki egy üzenetet, hogy várom majd a hotelben, de persze nem kaptam rá választ.
Leültem egy asztalhoz, kibontottam a hamburgeremet és beleharaptam.
Harry ne csináld ezt velem!- mondogattam magamban.

13. rész A.M

A srácokkal találkoztunk egy étteremben. Meg akarták még egyszer köszönni nekünk a közreműködést az új albumban, ami a Made in the A.M. nevet kapta. Harry mellettem ült és már egyáltalán nem ellenségesen tekintett rám. Karját székem támláján pihentette és miközben nevetett egy adott poénon, mindig rám tekintett csillogó tekintetével. Néha még egy puszit is nyomott az arcomra.
- Az If I Could Fly remek szám lett! – mondta Blaine, aki tekintetével ölni tudott volna minket, de mégis ellágyult, ahogy látta, mellette szeretnék lenni. – A legszebb dal az albumon.
- Igen, a hegedű és a zongora együtt, egyszerűen csodálatos. Zseniálisra sikerült, gratulálok Harry! A rajongóitok zokogni fognak ezen a számon! – értett egyet Nick. Harry szégyenlősen elmosolyodott, és ha tehettem volna a gödröcskéjére egy lágy csókot nyomtam volna.
- Holnap eljönnél velem moziba?. – suttogta a fülembe, és a hideg rázott hangjától. Számba harapva bólintottam, és szemeimet lesütöttem.


- Megérkezett a rendelésük! – jött a pincér és szétosztotta az ételeket a megfelelő embereknek. – Jó étvágyat! – miután elment, falatozni kezdtünk, és mindenki felsóhajtott az ínycsiklandozó ízek hatására. Harry hirtelen felém nyújtotta a villáját, amin ételéből egy falat állt. Bekaptam a falatot, és megesküdtem volna rá az övé sokkal finomabb, mint az enyém. Ő is megkóstolta az enyémet, majd egy kisebb fintor ült ki az arcára. Néhány perc elteltével gondoltam egyet, és kicseréltem tányérjainkat, mire összevont szemöldökkel bámult maga elé. Kezeit összevonta maga előtt, mintha megsértődött volna, majd később az én volt kajámat kezdte el turkálni a villájával. Végül egy tányérból ettünk, hiszen nem ízlett neki az én rendelésem. Szívem ezen percek alatt majdnem kiszakadt mellkasomból. Végre visszakaptam az én Harry-met!

Este ő akart hazakísérni, így vele mentem haza. Gyalogoltunk, hiszen minél több időt akart velem eltölteni. Kezemet megfogta, és ujjainkat összekulcsolta.
- Emily, én nagyon sajnálom! A legnagyobb barom voltam! – hajtotta le a fejét! A nélküled eltöltött idők alatt a poklot jártam meg, egyszerűen hiányzott valami. A szívemen üres lyuk tátongott. kérlek bocsáss meg nekem, és adj még egy esélyt!
- Azt hitted, csak kihasznállak. Tudod milyen nehéz volt nekem ez? Egy rajongódnak előbb hittél, mint nekem. Nagyon rosszul esett, és akkor nme tudtam mit tettem az ellen, hogy ne bízz meg bennem.
- A rajongóink fontosak nekünk. Sokszor ők segítenek át mindenen, és ők látnak meg olyan dolgokat is, amiket mi nem.
- És ezáltal hittél a lánynak! Elhitted, hogy én...
-SSHH! Hülye voltam, tudom! Csak kérlek, csókolj már meg végre! - Én pedig teljesítettem kérését! – Leszel újra a barátnőm? Válaszul csak újabb csókot kezdeményeztem, ő pedig felmordult és belemarkolt fenekembe! Végre visszakaptam az én Harry-met!


Sziasztok! Sajnálom, ezt a semmilyen részt, de sajnos még mindig nem az igazi a lelkiállapotom, ahhoz, hogy normális tartalmú fejezetet olvashassatok! Pocsékul érzem magam, hogy ilyet adtam ki a kezeim közül! Remélem, azért teszik és hagytok pár komit! 

Timi

12. rész If I Could Fly

„...One that’s beautiful as you are sweet”

Ezer üzenetet írtam azóta Harry-nek. Pár napja viszont random sorokat küldtem el neki, amik eszembe jutottak, és egyre kezdett hasonlítani egy egész dalszöveghez, vagyis valami olyasmihez. Sosem válaszolt, pedig minden érzésemmel megtöltöttem az üzeneteimet.
Ábrándozásomból a telefonom csörgése zavart meg. Niall volt az.
- Két perc és ott vagyunk nálad! – mondta, és azonnal le is tette a telefont. Úgy is lett. Két perc múlva be is toppant a szobába, egy nagy köteg kottával.
- Mi ez a sok kotta, Niall? – kérdeztem vidáman, miközben megöleltem és egy puszit nyomtam szájára.
- Harry... elkezdett egy dalt, aminek csodás szövege van. Nézd! – nyomta a kezembe, és az én üzenetem sorait véltem felfedezni bennük. Nem értettem, Niall miért mutatja ezeket nekem.
- Miért mutatod ezeket nekem?
- Rólad szólnak! – mondta lágyan, a könnyeim pedig ebben a pillanatban eredtek el.
- Nem, Niall! Ezeket a mondatokat én írtam, neki, mivel rettentően hiányzik. Ezekből tette össze a dalt, persze kibővítve – fejemet lefele döntöttem, hiszen újabb könnyek kezdték ellepni arcomat. Hirtelen egy kéz fogta meg a vállamat és magához rántott.
- Ne aggódj, Emily! Harry most csak azt hiszi, ez a jó neki, de látjuk rajta, hogy nem. Meg fog békélni hidd el! – nagy nehezen, de rávett.

-Emily, szerelmem, kelj fel! – cirógatta egy lágy kéz az arcomat, majd egy csókot nyomott rá. Halkan nyögve nyitottam ki szemeimet, és megláttam Harry-t kisebb szívroham jött rám, hiszen nem tudtam, mit keres itt, a szakításunk után.
- Hogy-hogy itt vagy? – kérdeztem, és rátettem arcára kezem.
- Neked is jó reggelt! – mondta aranyosan, de szemöldökét összeráncolta. – Miért ne lennék itt?
- Szakítottunk! - ejtettem ki.
- Ezt hogy érted? Te szeretnél? – kérdezte kétségbeesetten.
- Nem! Dehogy is! Csak azt hittem...
-Tudom, hogy hülyeséget csináltam, de köztünk, nincs vége. Szeretlek Emily! Sosem tudnálak elhagyni! – mondta és megcsókolt a selymes ajkaival. – A dal, amit rólad írtam meg lett zenésítve. Én zenésítettem meg, zongorával és hegedűvel. Zseniális lett!
- Abban a dalban, az én szövegeim is benne vannak! – kötözködtem.
- Postosan, de csak az a pár mondat. A nagyját, én írtam. – nyújtotta ki a nyelvét. Sóhajtottam. – Megmutatod? – kérdezte kíváncsian. Elgondolkodott, de végül rábólintott. Nyomkodott pár gombot a telefonján, majd elindította a zenét, és már a srácok hangja is megszólalt benne.
- „Ha tudnék repülni, rögtön hazajönnék hozzád” – kezdte el énekelni, a szemeimbe pedig azonnal könnyek gyűltek. – „Csak a szemeid miatt, megmutatom a szívemet” – folytatta a leggyönyörűbb dalt a világon, én pedig ennél jobban, azt hiszem nem tudtam volna sírni.
A dal végén karjaiba bújtam és ott szipogtam tovább elcsendesedve.
- Ezt a dalt neked köszönhetem! – mosolygott, a szívem pedig, ha lehetséges, még jobban dobogott.

- Emily, hahó itt vagy? – rázta előttem Niall a kezeit. Bólintottam. – Szóval azt kérdeztem meg szeretnéd-e hallgatni a dalt – ismét bólintottam. Niall lejátszotta és a dal teljesen úgy hangzott, mint ahogy az előbb lejátszódott a fejemben. – Na, mit szólsz?
- Gyönyörű! – szipogtam!
- A Home helyett lesz az albumon. Annyira jó ez a dal, muszáj feltennünk az albumra, így azt levettük, de természetesen ki fogjuk adni azt a dalt is – mosolygott. Telefonom csipogása zavarta meg a beszélgetésüket. Harry írt Twitterre, és egy üzenetet is kaptam tőle.

 

Baba: Remélem tetszik a dal! <3 :P

holnap

Halihó!
Ha minden jól megy, holnap hozom a következő részt!
pusziii

11. rész STEAL MY GIRL

- Hiányoztam? – kérdezte Blaine, és odajött hozzám, majd megölelt. Odahúzott hozzánk egy széket, és mintha nem is zavarna minket, rendelt magának is valamit. Harry árgus szemekkel bámulta a srácot, miközben Blaine kezét a székem támlájára tette.
- Em, ma próbáltunk a srácokkal egy kicsit. Megnéztük az új dal hangszeres kíséretét. Mit gondolsz inkább a szólógitár vagy a basszus legyen a fő kíséret?
- Én nem tudom. Majd meghallgatom, és eldöntöm – mondtam, mert nem akartam, hogy erről legyen a téma. Na, meg, azt sem, hogy a srácok megtudják, megint ügyeskedek valamin. Persze ez ezek után elkerülhetetlen volt.

A rendelések fél óra alatt megérkeztek. Mint kiderült, én csigát rendeltem, amire először furcsán néztem, de hamar megbarátkoztam az étel látványával, és megkóstoltam. Egészen idáig Harry félmosollyal az arcán figyelt, és az első arckifejezésem még fel is nevetett. Ő nagyon is élvezte, hogy tudta, mit rendelek. Az első falatot a számhoz emelve, Blaine belekóstolt a kajámba, és elismerősen füttyentett, mikor elkezdte ízlelni az ételt.
- Azt Emily rendelte, nem te! Te csak edd a saját ételedet, a lány meg hadd fogyassza el a sajátját. Így is nagyon lefogyott, muszáj ennie – szólalt fel, Harry, mikor én még alig tudtam hozzányúlni a csigához, de Blaine, meg annál többet evett már belőle.
- Figyelj, tesó, ha nem tetszik valami, el lehet menni. Nem kértelek meg rá, hogy kioktass, az enyém nem jó, Emilyé meg isteni. És ahogy látom, őt nem is zavarja, hogy meg kell rajta osztoznia velem. Mellesleg, Emily eddig sem rendelkezett kitűnő alakkal, így jobb is, ha nem eszik annyit- és azzal a lendülettel el is vette előlem a csigámat. Döbbentem meredtem magam elé. Nem értem, mi ütött a legjobb barátomba. Eddig mindig azt mondta, gyönyörű vagyok, ne változtassak magamon, hiszen önbizalmam nem volt, de az ő hatására megerősödtem, és meg vagyok elégedve magammal.
Harry dühösen pattant fel az asztaltól, és a fiúnak rontott. Harry felemelte, és elkezdte püfölni. Sokkolva ültem a helyemen. Kétségbeesetten kiáltottam Harry nevét, hogy hagyja abba. A srácok leszedték Blainről, én pedig bandatársamhoz futottam. Harry még ordibált párat, majd hitetlenül figyelte tetteimet. Blaine arcához tettem a kezem, ami tiszta vér volt.
- Miért véded Őt, Emily? – kérdezte dühösen Harry. Szemei szikrákat szórtak. – Így senki nem beszélhet veled! Emily te tökéletes vagy, és ha ez a faszfej ezt nem látja, akkor csak hazudott neked, azzal kapcsolatban, hogy szerelmes beléd! – mondta, barátai pedig kikísérték őt az étteremből, azzal együtt a biztonságiak minket is kitoltak az ajtón.

Blainet elvittem hozzám, és leápoltam a sebeit. a szája felrepedt, orrán pedig alvadt vér volt. Szerencsére nem volt súlyos a sérülése.
Ahogy végeztem ezzel, megzörrent a telefonom és Harry írt: 

Baba: Még mindig nem hiszem el, hogy mellette álltál ki.
Emily: Nem kellett volna megütnöd!
Baba: De meg kellett. Senki nem beszélhet így egy nőről. Főleg nem egy ilyen gyönyörű lányról, mit amilyen te vagy <3
Emily: Amúgy észrevettem, hogy tudunk normálisan kommunikálni :P
Baba: Ne tereld a témát! Amúgy gondolkoztam ezen az interjús dolgon...
Emily: És mire jutottál?
Baba: Nem telefontéma :P Mennem kell, a menedzsment megérkezett, úgyhogy most jó darabig hallgathatom a kioktatását, a felelős viselkedésről.
Emily: Meg is érdemled! Ha nem verted volna szét, talán nem ez lett volna az este vége. Nagyon dühös vagyok rád, Harry! El sem hiszem, hogy képes voltál ezt tenni.
Baba: Tudod, mit? Felejtsd el azt a mondatomat, hogy gondolkoztam az aznap történteken. Olya naív vagy, mindenkiben csak a jót látod. És úgy fel tudsz bosszantani.
Emily: Ő a bandatársam...
Emily: És nem vagyok naív!
Emily: Harry?


De ezek után már nemválaszolt többet. Csak egy utolsó csipogást hallottam, miszerint átváltoztatta a nevemet a Twitter üzenetben: Naivitás hercegnője