13. rész A.M

A srácokkal találkoztunk egy étteremben. Meg akarták még egyszer köszönni nekünk a közreműködést az új albumban, ami a Made in the A.M. nevet kapta. Harry mellettem ült és már egyáltalán nem ellenségesen tekintett rám. Karját székem támláján pihentette és miközben nevetett egy adott poénon, mindig rám tekintett csillogó tekintetével. Néha még egy puszit is nyomott az arcomra.
- Az If I Could Fly remek szám lett! – mondta Blaine, aki tekintetével ölni tudott volna minket, de mégis ellágyult, ahogy látta, mellette szeretnék lenni. – A legszebb dal az albumon.
- Igen, a hegedű és a zongora együtt, egyszerűen csodálatos. Zseniálisra sikerült, gratulálok Harry! A rajongóitok zokogni fognak ezen a számon! – értett egyet Nick. Harry szégyenlősen elmosolyodott, és ha tehettem volna a gödröcskéjére egy lágy csókot nyomtam volna.
- Holnap eljönnél velem moziba?. – suttogta a fülembe, és a hideg rázott hangjától. Számba harapva bólintottam, és szemeimet lesütöttem.


- Megérkezett a rendelésük! – jött a pincér és szétosztotta az ételeket a megfelelő embereknek. – Jó étvágyat! – miután elment, falatozni kezdtünk, és mindenki felsóhajtott az ínycsiklandozó ízek hatására. Harry hirtelen felém nyújtotta a villáját, amin ételéből egy falat állt. Bekaptam a falatot, és megesküdtem volna rá az övé sokkal finomabb, mint az enyém. Ő is megkóstolta az enyémet, majd egy kisebb fintor ült ki az arcára. Néhány perc elteltével gondoltam egyet, és kicseréltem tányérjainkat, mire összevont szemöldökkel bámult maga elé. Kezeit összevonta maga előtt, mintha megsértődött volna, majd később az én volt kajámat kezdte el turkálni a villájával. Végül egy tányérból ettünk, hiszen nem ízlett neki az én rendelésem. Szívem ezen percek alatt majdnem kiszakadt mellkasomból. Végre visszakaptam az én Harry-met!

Este ő akart hazakísérni, így vele mentem haza. Gyalogoltunk, hiszen minél több időt akart velem eltölteni. Kezemet megfogta, és ujjainkat összekulcsolta.
- Emily, én nagyon sajnálom! A legnagyobb barom voltam! – hajtotta le a fejét! A nélküled eltöltött idők alatt a poklot jártam meg, egyszerűen hiányzott valami. A szívemen üres lyuk tátongott. kérlek bocsáss meg nekem, és adj még egy esélyt!
- Azt hitted, csak kihasznállak. Tudod milyen nehéz volt nekem ez? Egy rajongódnak előbb hittél, mint nekem. Nagyon rosszul esett, és akkor nme tudtam mit tettem az ellen, hogy ne bízz meg bennem.
- A rajongóink fontosak nekünk. Sokszor ők segítenek át mindenen, és ők látnak meg olyan dolgokat is, amiket mi nem.
- És ezáltal hittél a lánynak! Elhitted, hogy én...
-SSHH! Hülye voltam, tudom! Csak kérlek, csókolj már meg végre! - Én pedig teljesítettem kérését! – Leszel újra a barátnőm? Válaszul csak újabb csókot kezdeményeztem, ő pedig felmordult és belemarkolt fenekembe! Végre visszakaptam az én Harry-met!


Sziasztok! Sajnálom, ezt a semmilyen részt, de sajnos még mindig nem az igazi a lelkiállapotom, ahhoz, hogy normális tartalmú fejezetet olvashassatok! Pocsékul érzem magam, hogy ilyet adtam ki a kezeim közül! Remélem, azért teszik és hagytok pár komit! 

Timi