2018. március 3., szombat

A következő rész tartalmából



A londoni repülőtérre érve Blaine várt rám, majd ahogy odaértem hozzá szorosan öleltem meg, és nem győztem mondani mennyire is hiányzott.
- Te is hiányoztál nekünk, Bogyó! – ölelt még szorosabban magához, és egy puszit nyomott a hajamba. – Harry egy tökfej, hogy hagyott elmenni téged! – motyogta, majd elengedett és megfogva a bőröndömet elindultunk a kocsijához.

*2 hónappal később*
A hónapok alatt sikerült túllépnem Harry-n. Van még, hogy gondolok rá, és írok neki pár sort olyankor, de sikerült elfelejtenem, úgy, mint egy szerelem. Blaine nagyon sokat segített átvészelni ezt az időszakot és ez idő alatt meg tudtam, van egy lány, akivel elkezdett randizgatni. Nagyon örültem neki, hiszen az én visszautasításom óta eléggé elkeseredett, és azt hitte senkit nem fog találni, aki ennyire fog neki tetszeni, mint én. Tévedett. Blaine egy nagyon helyes fiú, minden lány álma, de sajnos én nem tartok közéjük.
A napok alatt jelenésünk volt az Ellen showban Amerikában és James Corden-nél. Még mindig nem hiszem el, hogy elhívtak minket ezekbe a műsorokba, hiszen ezek a világon a legnézettebbek közé tartoznak.


Sajnálom a rengeteg késést, de így érettségi közeledtével eléggé bekeményítettek a suliban, és nagyon el vagyok havazva. A teljes részt megpróbálom, minél előbb hozni, szerintem csütörtökön.
Sok - sok pusziii!

2018. január 27., szombat

2. évad 2. rész TEMPORARY FIX

Emily Ross 


Louis-val egy hete együtt csinálunk mindent. Az első napokban szó szerinte settenkedtünk és suttogtunk, ha kint voltunk a folyosón, hiszen nem akartuk, hogy Harry észre vegyen. Az elején még ment is, de pár nappal később lebuktunk, mikor Harry bekopogott Louis-hoz, hogy beszélgessenek. Kendall aznap utazott el, így úgy gondolta végre kidugja a fejét, és átjön a haverjaihoz. Mikor észrevett, először lefagyott, majd zavartan és értetlenül nézett ránk. Az utóbbi egy hétben számtalanszor elsírtam magam Harry miatt. Ez is egy ilyen alkalom volt. Mikor megláttam Őt, azonnal eleredtek könnyeim, és ahogy felém indult, felidézte bennem, mikor még boldogok voltunk együtt.
- Hagyd őt békén! - szólt határozottan Louis. Harry megállt egy pillanatra, majd haverjára nézett.
- Most komolyan, haver? Emily az enyém, ezt te is tudod, és itt rejtegeted napokig, aztán még nem is mehetek a közelébe? Mi van veled?
- Emily és én együtt járunk, és Ő nem kíváncsi Rád többet! – ejtette ki a szavakat a száján, ami nemcsak engem, hanem a göndör fiút is meglepte. Harry rám nézett, próbált valamit leolvasni az arcomról, de a döbbeneten kívül nem tudtam mást mutatni. Bólintott egyet, és kiment az ajtón aga után becsapva azt. Azóta nem beszéltünk és nem is láttam Őt. Louisra nagyon mérges lettem, jobbnak láttam, ha elmegyek, de visszatartott. Egészen a mai napig, mikor is újra megláttam Harry-t a folyosón egy üveg vodkával a kezében és énekelgetett. Leültem mellé, és megfogtam a kezében lévő italt és én is beleittam.
- Mit csinálsz itt? – kérdezte.
- Sosem láttalak még így Harry és ez aggaszt – hagytam figyelmen kívül kérdését.
-Miért engem oktatsz ki ahelyett, hogy a barátoddal lennél, aki mellesleg jól hátba szúrt – ingerült hangjától összehíztam magam.
- Louis nem a barátom. Csak kitalálta, ami miatt agyon mérges vagyok rá és... – ivott bele a vodkába. – Megtennéd, hogy leteszed és nem iszol belőle többet? Már totál el vagy ázva – söpörtem ki homlokából egy tincset. – Kérlek Harry! – letette maga mellé és elgondolkodott.
- Nem jársz Louis-val? – kérdezte hitetlenül.
- Nem- ráztam a fejem mosolyogva. Bólintott.
-Megtennél nekem valamit? – ezentúl én bólintottam. – Szeretném, ha elmennél és élveznéd a saját a világodat a sikereddel és a bandáddal. Nagyon tehetségesek vagytok, Em! Szeretném, ha elmennél, és csinálnál magadnak egy hatalmas karriert, amit megérdemelsz! – ejtette ki a szavakat a száján. Bólintottam egyet, majd felpattanva a helyemről
egy puszit nyomtam az arcára.
- Köszönöm! – mondtam és már indultam volna a cuccaimért, mikor megállított.
- Emily! – szólt, és visszaindultam felé. Széttárta a karját, majd szorosan megölelt, és motyogott valami olyasmit, hogy kijózanítottam. Mikor elváltunk a kezembe nyomott valamit. Pénz volt a hazafele útra. Hiába ellenkeztem, hogy nem kell, ragaszkodott hozzá, és még egy arcára nyomott puszi és egy köszönöm után berohantam a cuccaimért, majd figyelmen kívül hagyva Louis kiáltását elhagytam a szállodát. Fogtam egy taxit és a reptérre vitettem magam, majd vettem egy jegyet a kasszánál hazafele. Szerencsémre még volt jegy, de a gép csak három óra múlva indul. Leültem egy székbe a bőröndömmel, és újra könnyekben kötöttem ki. Hiányzott Harry és fájt, ahogy ez véget ért!






2018. január 13., szombat

2. évad 1. rész WHAT A FEELING




Emily Ross



Ahogy kiléptem az ajtón legjobb barátom szobájához léptem. Bekopogtam, majd vártam, hogy Louis ajtót nyisson, miközben könnyeim megállíthatatlanul folytak. Harry tette nagyon fájt, átvertnek éreztem magam, és nem tudtam normálisan gondolkodni. Magamat ostromoltam emiatt, hiszen én nem voltam lég jó neki, ezért cserélt le. Nem találkoztunk sokat, ha igen, akkor is csak egymáshoz bújva filmeztünk, kivéve persze azt a pár félresikerült randit. Harryt mióta csak belépett az XFactor színpadjára, rendkívül szeretem, és nem gondoltam volna, hogy képes ilyet tenni valakivel. 

Ajtónyitódás zökkentett ki gondolataimból és egy meglepődött arcú Louis-val találta szembe magam. 

- Mi történt? – kérdezte aggódva. 

- Itt...van...Kendall... – sírtam el magam, majd Louis karjaiba zárkóztam. Szorosan ölelt magához, majd beinvitált a szobájába, ahol a többi fiú játszott valami idióta videójáték konzolon. Fel sem nézve intettek, Louis pedig bekísért az itteni hálószobájába. Leültünk az ágyra, majd, ha ez lehetséges, még nagyobb zokogásba kezdtem. Louis átkarolt és próbált nyugtatni, miközben minél messzebb küldte innen Harryt. 

- Harry a világon a legidiótább ember, hogy egy ilyen gyönyörű lányt hagyott elmenni. Eddig te voltál az a lány, aki a legjobban illett hozzá, és aki a legnormálisabb volt. Mindenki csak a pénzéért szerette, valószínűleg a túloldalon lévő lány sem akar mást, hiszen ő is csak egyfajta Kardashian – rázta ki a hideg a névtől. Louis még mindig ölelt és simogatásaitól és aranyos suttogásaitól sikerült egy kicsit megnyugodnom. Habár a szívem darabokra tört, Louis-nak sikerült egy darabot visszaépítenie. - És most mi lesz? Hazamész? – kérdezte. 

- Nem igazán van pénzem, hogy repjegyet vegyek. És nem szeretnék az osztálytársaimmal találkozni. Csak a képembe röhögnének. 

- Mégis miért? Mert követed az álmaidat?

-Nem. Mert teljesen komolyan kijelentették, nem vagyok Harry-hez való, és nem csodálkoznak rajta, hogy Kendall-lel van. És teljesen igazuk van. Az a lány sokkal jobban megérdemli, hogy vele legyen, mint én. 

- Em, nagy butaságokat beszélsz. Szerintem maradj itt velünk! Felesleges hazamenned, és legalább meg tudod nézni, milyen is Ausztrália. Vigyázok Rád, és nem kell Harry-vel találkoznod. Csak maradj még itt, nem akarom, hogy megint olyan sokáig, olyan távol legyünk egymástól. Vissza akarom kapni, a legjobb barátom egy kis időre. 





Louis Tomlinson

Természetesen Emily gyönyörű lány volt. Szerettem Őt, mint a legjobb barátom, és szerettem Őt, mint azt a lányt, aki megbabonázott már az első alkalommal. Mikor Harry-vel elkezdett járni, éreztem ez így jó, nekik együtt kell lenniük, de közben nem hagyott nyugodni, hogy ugyanarra a lányra én is szemet vetettem, mint a legjobb haverom. Titkoltam előle, hiszen nem akartam elveszíteni a bandán belüli legjobb barátságot. Emily-vel másmilyen barátsági viszony alakult ki köztünk, mint a fiúkkal. A fiúkkal míg folyton összejárunk és megbeszélünk mindent, Emily-vel megnyílunk egymásnak, és Ő ad nekem valamiféle nyugalmat. 

- Nem tudom, Louis, nem lenne jó ötlet itt maradnom! – magyarázkodott a Szépség. 

-Dehogyis nem. Itt leszünk ketten ebben a lakosztályban, együtt alszunk, együtt megyünk mindenhova. Na?

- Rendben! -bólintott és szorosan magához ölelt, még több szeretetért. Hogy az a barom, hogy bánthatott meg egy ilyen gyönyörű lányt?